Mandula a kiállításmegnyitón odaült fonni a régi, újra beüzemelt vaterás rokkához. Tavaly ilyenkor hosszú heteken át kínlódtam vele, azt hittem, én már sohase tanulok meg fonni, annyira nehezen ment. Most se könnyű vele, de gyakorlat teszi a mestert. Persze a hiper-szuper új rokkákkal fonni maga az álom, de ezt a kis régit, ezt nem adnám semmi pénzért. Nem válnék meg tőle, mert Ő volt az első.
Kislány kis rokkával
Baba még kisebb rokkával
Néhány "festmény" az utóbbi évekből, hogy azért a falon is legyen valami.
Nemeztárgyak és -ékszerek
Manóhangulat
A kicsi baba-rokkának története van. Tavaly nyáron, mikor teljes rokka-lázban égtem, a gyerekeim (meg az apukájuk) leptek meg vele. Úgy alakult, hogy pár nappal később tudtam csak utánuk menni a családi nyaralásra. Öten vártak a fonyódi állomáson. Ragyogó arccal futottak elém, éreztem, hogy a szemük csillogása (azon túl, hogy nagyon örültek nekem) valami meglepetést is rejt. És igen, az egyik kibomló kicsi gyerekkézből ez az icipici rokka bukkant elő. Mi tagadás, nyeldestem a könnyeimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése